Archív hírek
2012.05.10. | Meghívó
a Natura Integrált Közösségi Szolgáltató Terekért Közhasznú Egyesület (megyei nytsz.: 3055/2010., 8640 Fonyód, Hunyadi János u. 2.) éves rendes közgyűlésére
2012. május 30. napján 09.30 órára,
a Krauss Ügyvédi Iroda hivatali helyiségébe (8640 Fonyód, Szent István u. 8.).
Napirendi pontok: 1. Az egyesület elnökének beszámolója a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak eseményeiről.2. Az egyesület elnökének tájékozatója az IKSZT projekt állásáról.3. Az egyesület elnökének tájékoztatója a benyújtott LEADER pályázatokról.4. A 2011. évi éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés, a FEB jelentésének ismertetése, a 2011. évi éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.5. Egyebek.
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő jelen van, ezért megjelenésére feltétlenül számítok.
Határozatképtelenség estére a megismételt közgyűlést 2012. május 30. napján 10.40 percre hívom össze a Krauss Ügyvédi Iroda hivatali helyiségébe (8640 Fonyód, Szent István u. 8.). Figyelmeztetem a tagokat, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
Fonyód, 2012. május 05. Zádori Krisztián elnök sk.
2011.09.20. | NCA - Nemzeti Civil Alapprogram
Honlapunk fenntartását, frissitését idén is a Nemzeti Civil Alapprogram segítségével sikerült megoldanunk!
Köszönjük.
2011.09.01. | BALAZONE - Rossz időben is jó helyen
2011.01.03. | Ízzócsere program
A Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és klímavédelmi célú programjának támogatására 2010. évi „Izzócsere” program címmel pályázati felhívást tett közzé, melynek keretében a Natura IKSZT Egyesület sikeres pályázatot nyújtott be.
A pályázat keretében a Natura IKSZT Egyesület csaknem 4.429.600,- támogatást nyert, melyet energiatakarékos izzók vásárlására fordít. Az energiatakarékos izzókat 216 időskorú háztartás részére fogják egyesületünk tagjai átadni.
A Natura IKSZT Egyesület elnöke és aktoivístái a háztartásokba ellátogatva, személyesen adják át a településeken élő időskorúaknak az energiatakarékos fényforrásokat. A szervezetek képviselői felvilágosítást adnak az idős embereknek az energiatakarékos fényforrások hasznosságáról, az energiatakarékos izzók gyűjtéséről.
Az energiatakarékos izzók használatával a világítási költségek körülbelül kétharmadával kevesebbre csökkenthetik az addigi költségeket. Egy energiatakarékos fényforrás élettartama nyolcszor több mint a hagyományos izzóé.
A pályázat a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg.
2010.12.30. | Terek a helyi közösségeknek
Több mint egymilliárd forint értékű vidékfejlesztési beruházás kapott zöld utat eddig a „Dél-balatoni” LEADER Nonprofit Zrt. területén.
Folyamatban van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban másodszor kiírt harmadik tengelyes pályázatok felülvizsgálata, tájékoztatott Kollmann Gergely, a „Dél-balatoni LEADER” Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke. Elmondta: munkaszervezetük már februárban lezárta e pályázatoknak a feldolgozását, de a most zajló felülvizsgálatot csak novemberben kezdte meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
A korábbi fordulóban támogatott beruházások közül viszont már tizenkettőt átadtak a „Dél-balatoni LEADER” területén, többek között Balatonmáriafürdőn, Gugyon, Kelevízen és Buzsákon is, de mezőgazdasági vállalkozó is akad, aki már befejezte a LEADER-támogatással véghezvitt fejlesztést. További huszonhét beruházást kezdtek meg eddig.
– Ezek a projektek a negyedik tengelyes elnyert forrásokkal és az integrált közösségi szolgáltató terek (IKSZT-k) támogatásával kiegészülve több mint 1,2 milliárd forint uniós forrást jelentenek a fonyódi, marcali és a lengyeltóti kistérség harminchárom településén élőknek – mondta Kollmann Gergely.
– Nem csupán a munkahely-teremtés és a munkahely-megőrzés szempontjából fontosak, hanem a helyi vállalkozóknak biztosított megrendelések által is élénkítik a térség gazdaságát. Ugyanilyen jelentős viszont a projektek révén megvalósuló hagyományőrzés, közösségteremtés – fűzte hozzá az igazgatósági elnök, aki szerint a mikrovállalkozások fejlődésén túl ez utóbbi téren lesz a legnagyobb változás az IKSZT-knek köszönhetően.
A többfunkciós közösségi házak tervei zömmel jogerősek, a balatonmáriafürdői IKSZT-t országosan az elsők között adták át. Több helyszínen a kiviteli tervek készülnek, míg másutt a közbeszerzést is megkezdték.
2010.12.23. | Fazekas Sándor: megélhetési lehetőséget a vidéken élőknek!
A kormány célja, hogy talpra állítsa a vidéket – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Civil Akadémián tartott előadásában. A szaktárcánál egyebek mellett pályázati alapokat különítenek el, hogy azokon a településeken, ahol erre igény van, legyen hétvégén piac.
Fazekas szerint el kell érni, hogy legyen távlat a falvak és a városok előtt, és az ott élők találjanak megélhetési lehetőséget. A magyar vidéket versenyképes állapotba kell hozni, szemben az elmúlt években tapasztaltakkal – tette hozzá. A mezőgazdaságban például olyan átalakulásnak lehettünk a tanúi, amelyre az volt a jellemző, hogy az ágazatban egyre kevesebb ember dolgozott, egyre kevesebb növénnyel foglalkoztak, csökkent az állatlétszám, miközben a ráfordítások, támogatások növekedtek – állította az MTI tudósítása szerint a miniszter. Ez magas árakat eredményezett és nagyon kiszolgáltatottá is tette világpiac ármozgásainak a magyar agráriumot. Fazekas szerint a vidéki életlehetőségek szűkülésében ez a folyamat is szerepet játszott.
A magyar vidék „egyfajta latin-amerikai irányba” mozdult el, megtalálhatók benne a hatalmas területen gazdálkodó nagy cégek, de a magyar falu is, amelyben a gazdálkodók nem találják meg a lehetőségeiket, s kevés a munkahely. Ebben a helyzetben élni kell a történelmi lehetőségeinkkel, magunkra vagyunk utalva, de vannak olyan külföldi megoldások, amelyeket át tudunk venni mondta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány hónapban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) munkájának eredményeként a magyar termelők számára megteremtették a belső piacot, korábban ugyanis adminisztratív eszközökkel akadályozták a helyi értékesítést. Arra a lehetőségre, hogy a termését valaki fel is dolgozza, Nyugat-Európában egész ágazatok alakultak. A helyi értékesítés megnyitása ugyanis a feldolgozást is erősíti, hiszen a termékek eladásából származó bevétel hozzásegíti a kis termelői vállalkozásokat ahhoz, hogy feldolgozó kapacitásokat hozzanak létre - hangsúlyozta.
A szaktárca a termelők beruházásait támogatja is, e támogatásokra pályázni lehet majd, ahogyan támogatást élveznek a helyi gazdapiacok is. A VM-nél pályázati alapokat különítenek el, hogy azokon a településeken, ahol erre igény van, legyen hétvégén piac – hívta fel a figyelmet Fazekas. A miniszter a szabad pálinkafőzés lehetősége mellett az eredmények között említette még a házi disznóvágás, disznótor engedélyezését is. Ezek a tevékenységek a falusi turizmus szempontjából sem elhanyagolhatók – húzta alá. A szaktárca lehetővé teszi a kisvágóhidak újraindítását is, amelyeknek a helyi közétkeztetésben lehet szerepük. A nemzedékek közötti vagyonátadás illetékmentessé tétele is a vidék jövőjét szolgálja - jelezte a szaktárca vezetője. A nagy gazdaságok kapcsán elmondta, hogy termékskálájuk általában szűkebb annál, mint amit a magyar föld biztosítani képes. Vannak nagy cégek, amelyek kifejezetten ipari növények, gabona termelésére specializálódtak, de nyitottnak kell lenniük a világpiac irányába is. Ezeknek a cégeknek tőkeerő és egyéb szempontok – például feldolgozóipari háttér, késztermék forgalmazása – alapján komoly versenyhátrányuk van a Nyugat-Európában kistermelőkből alakult szövetkezetekkel szemben. Ezért a nagyobb magyarországi vállalkozásoknak végig kellene gondolniuk, miként tudnának készterméket előállítani – mondta.
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország GMO-mentességének fenntartása kulcskérdés a jövő szempontjából, ahogyan a földkérdés, a termőföld sorsa is. „Elemi érdekünk, hogy a termőföld a magyar gazdák, a magyar állampolgárok kizárólagos tulajdona legyen, a fiatal gazdákat is földhöz kell juttatni” – fogalmazott. A földvagyon sorsát rendbe kell tenni, ehhez pedig átgondolt szabályozás szükséges. Beszélt a tíz évre tervezett agrárstratégiáról is, amely ígérete szerint hamarosan elkészül a VM-ben – írja az MTI
Forrás: agromonitor.hu
2010.12.14. | Jégkorszak jön a Balatonnál
A kiöntött víz befagyására számítanak a szakemberek a Balatonnál; a tó vízszintje 126 centiméter, és azt a szél a déli parton további 10 centiméterrel megemelheti, a befagyás miatt a víz nem tudna visszahúzódni Balatonfenyves, Balatonmária és Balatonkeresztúr mélyen fekvő parti településrészeiről.
Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője szombaton az MTI-nek elmondta: a Balaton vize valamelyest visszahúzódott a tó medrébe az erős csütörtöki szél óta, de a következő napokban várható óránkénti 40-60 kilométeres északi-északnyugati széllökések ismét mintegy 10 centiméterrel megemelhetik az amúgy is magas vízszintet a tó déli partjainál.
A Balaton vízszintje az elmúlt három napban nem emelkedett tovább, tartja a 126 centiméteres rekordmagasságot, ami 16 centiméterrel magasabb az üzemi szabályozás szerinti maximumnál, és mintegy 30-40 centiméterrel magasabb az optimális értéknél.
A Balaton magas vízszintjét a leginkább azzal magyarázzák, hogy a tó vízgyűjtőjén az idén eddig a százéves átlagnál 50 százalékkal több csapadék esett. A Sió-csatornán másodpercenként 39,3 köbméternyi vizet engednek le. A szaktárca azt tervezi, hogy a Sió-zsilip további nyitásával növeli az eresztés másodpercenkénti intenzitását, de Pécseli Péter beszámolója szerint erről a Sió és a Kapos mentén ellenőrzött belvízhelyzet után hozzák meg a döntést.
Forrás: siofokinapilap.hu
2010.12.05. | Szavazzon a Marcali Városi Kórház Gyermekosztályára!
Körlevelet kaptunk ma és ezt kivételesen megosztjuk Önökkel is, mivel nemes és valós célt szolgál. Az elmúlt két évben a K&H Bank nagylelkű segítséget nyújtott a Marcali Városi Kórház Gyermekrészlegének. Most egy kicsit többet lehet "szerezni" a beteg gyermekek számára: kérem, szavazzanak!
A K&H Csoport és a K&H Egészséges Nemzetért Alapítvány 2010-ben újból elindította a K&H gyógyvarázs gyermek-egészségügyi programját. A program fő elemét képező országos pályázat hatálya kiterjedt az Országos Egészségügyi Pénztár által finanszírozott, Magyarországon fekvőbeteg szakellátást végző gyermek-szakkórházak, kórházak, klinikák és országos intézetek gyermekosztályaira, illetve a gyermekmentési tevékenységet végző mentőszolgálatokra is.
December 15-ig három intézményre lehet szavazni, melyben a Marcali Kórház Gyermekosztálya is szerepel
Szavazni itt lehet!
Szavazatát köszönjük!
Forrás: marcali-korhaz.hu
2010.12.01. | A vidékfejlesztési miniszter újraértelmezné a magyar életformát
Újra kell értelmezni a magyar életmódot, a magyar életformát, amelynek meg kell teremteni a feltételeit - közölte a vidékfejlesztési miniszter szombaton a zalai Vindornyalakon, egy érték- és hagyományőrző falusi turisztikai projekt avatása alkalmából.
Az öt, hagyományos falusi stílusban újraépített vendégházból és a környező gazdaságból álló birtok átadásán Fazekas Sándor kifejtette: a fejlődés egyik iránya kell legyen a magyar termékek fogyasztása, a fontos értéknek tekintett hazai tájak újbóli életre keltése. Hozzátette: a modern kor lehetőségeit felhasználó, de a történelmi folyamatosságot is jelképező gondolkodás jegyében elkészült épületek a vidéki élet megújított keretét jelenthetik.
"A magyar vidék akkor lehet újból eredményes, vonzó a magyarság számára mint lakóhely, mint az életmódot fenntartó foglalkoztató hely, ha azt újra meg tudjuk tölteni tartalommal" - mondta.
Ha helyre akarjuk állítani azt az értékrendet, amely az ezeréves Magyarországra jellemző - mutatott rá -, akkor nagyon fontos az építészeti örökség felelevenítése. A vindornyalaki beruházással kapcsolatban említette, hogy ehhez fel lehet használni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat is.
Az épített környezet mellett azonban a helyi termelést, feldolgozást, értékesítést, a helyben honos állatfajták tartását is vissza kell hozni a mindennapokba. Erre ad jó lehetőséget az idegenforgalom, amely "életet lehel a már kihalt területekbe és ezeket az értékeket közvetíti a kül- és belföldi turisták számára".
Fazekas Sándor kifejtette: ahol újra élet van, elindul a gazdaság, az közösségformáló erő is, amely együttesen szilárd alapot jelent a vidék felélesztéséhez. A vidékfejlesztés pedig akkor lehet sikeres, ha nem ad fel egyetlen települést sem.
A vindornyalaki Öreghegyen 150 hektáron megvalósított turisztikai beruházás tulajdonosa Horváth Tihamér, a kehidakustányi gyógy- és élményfürdő, illetve a hozzá tartozó szálloda, valamint építőipari cégek tulajdonosa. A megnyitón több térségbeli polgármester mellett jelen volt Matolcsy Györgynemzetgazdasági miniszter is, aki éppen egy hete a magyarországi turisztikai Oscarnak tartott Pro Turismo díjjal tüntette ki a házigazdát.
Mint Horváth Tihamér az avatáson elmondta, 15 éve mutatták meg neki az elhagyatott parasztházakkal akkor elhanyagolt képet mutató területet, amelybe hamarosan beleszeretett. Mára mintegy 80 millió forintos beruházással valósította meg a modern felszereltségű, mégis hagyományos falusi stílusú családi szálláshelyeket, s a beruházáshoz 48 millió forint európai uniós támogatást nyert.
Hangsúlyozta, hogy a kihalt terület újbóli életre keltésével olyan vidékfejlesztési projekt elindítását vállalta, amely mintát jelenthet. Megítélése szerint ugyanis a vidéken élők számára ez adhat lehetőséget a jövőképük kialakításához, a falu megtartó erejének erősítéséhez.
A Balaton-felvidéken, Hévíztől és Kehidakustánytól mintegy 15 kilométerre található birtokon sok haszonállatot is nevelnek. Az épületekben a villamos energiát és a használati meleg vizet részben napelemek állítják elő, de minden házban búbos kemencét és hagyományos, fatüzelésű tűzhelyeket is elhelyeztek.
Forrás: MTI Eco
2010.11.30. | Szomorú szezont zártak idén is a Balatonnál
Az első kilenc hónapban a balatoni szálláshelyek Magyarország kereskedelmi szálláshelyi vendégforgalmának 17 százalékát, 1 millió 6 ezer vendéget fogadtak, 5,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványában.
A vendégkör háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma 4,9, a külföldieké 6,1 százalékkal csökkent. Az üdülőkörzet szálláshelyein regisztrált 3 és fél millió vendégéjszaka - ami közel negyede az országosnak - 7,5 százalékkal maradt el a tavalyitól. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 7, a külföldieké 8,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
A vendégéjszakák csaknem kétharmadát szállodákban töltötték el. A szállodai vendégéjszakák száma Somogy megyében jelentősen, negyedével, Veszprém megyében 1,5 százalékkal csökkent, Zala megyében viszont 2,5 százalékkal meghaladta az előző évit. Kiemelkedő forgalmat bonyolítottak a wellness-szállodák: vendégéjszakáik száma a tó zalai partszakaszán mintegy 70 százalékkal nőtt, a veszprémi partszakaszon pedig a tavalyinak több mint kétszeresére emelkedett. Ezzel szemben 7 százalékkal csökkent a balatoni gyógyszállodák forgalma. Az ifjúsági szállókon és a panziókban tizedével, a kempingekben csaknem ötödével kevesebb éjszakát vettek igénybe a vendégek, mint 2009 azonos időszakában.
A Balaton térségét felkereső 273 ezer külföldi vendég közül legtöbben, 94 ezren Németországból érkeztek, de számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma 14 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Ausztriából 2 százalékkal kevesebb, 43 ezer vendég 6 százalékkal kevesebb éjszakára foglalt szállást, mint egy évvel korábban. Másfélszeresére nőtt az orosz és csaknem kétszeresére az ukrán vendéglétszám, ezzel szemben negyedével visszaesett a dán, ötödével a holland, több mint tizedével pedig a lengyel és az olasz vendégforgalom. Az amerikai kontinensről idelátogatók száma 17 százalékkal fogyatkozott, míg az Ázsiából, legnagyobb arányban Kínából érkezőké negyedével haladta meg a tavalyit.
A vendégek az egy évvel korábbinál rövidebb időt töltöttek el a balatoni szálláshelyeken: a belföldiek átlagosan 3, míg a határainkon túlról érkezők 5 éjszakát. A dán, holland és német vendégek megközelítőleg egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok viszont kevesebb, mint négy éjszakára maradtak.
A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb: a külföldiek átlagosan 5,5, a belföldiek 3,2 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.
Az idén szeptember végéig a balatoni szálláshelyek összesen 16,6 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 12 százalékkal kevesebb az előző évinél, és az országos szállásdíj-bevételek 17 százalékát tette ki. A bevételek nyolctizedét a szállodák realizálták, amelyből a gyógy- és wellness szállodák részesedtek a legnagyobb arányban, 36-, illetve 34 százalékkal. A szálláshelyeken elfogadott üdülési csekkek összértéke az év első kilenc hónapjában 4,2 milliárd forintot tett ki, 7 százalékkal kevesebbet a tavalyinál.
Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin
2010.11.24. | Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Bodrogon
Forrás: Somogyi Hírlap
A közbeszerzési eljárás lezárásával a község önkormányzata megkezdte az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból támogatott projekt megvalósítását, melyhez összesen 45.808.184 forint támogatást nyertek.
Ebből építésre 33.516.000,-, eszközök beszerzésére 3.883.296,-, a működési költségekre a beruházást követő 3 éven 6.500.000,- valamint egyéb technikai jellegű kiadásokra 1.530.000,- forint fordítató.
A felújítás során az épület teljes körű külső és belső rekonstrukciója és akadálymenetesítése is megvalósul.
Sütő Ervinné polgármester asszony elmondta, hogy a 213 m2 hasznos alapterületen a kor követelményeinek megfelelő többfunkciós terek kerülnek kialakításra a pályázatnak megfelelően, s így a település lakói számára egy helyen válik elérhetővé pl. a könyvtár és az internet használata. Működésükhöz helyet és számítástechnikai felszerelést kapnak az épületben a településen működő civil szervezetek is.
2010.11.21. | Gyorsítanák a vidékfejlesztési hivatal eljárásait
Fazekas Sándor miniszter (Vidékfejlesztési Minisztérium) Gyorsítaná a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal (MVH) által lefolytatott eljárásokat a vidékfejlesztési miniszter, megteremtve a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételeket.
Fazekas Sándor hétfőn törvényjavaslatot terjesztett be, amely alapján módosítanák a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és az egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló, még 2007-ben hozott törvényt.
A bevezetendő módosítások - rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb feltételek - keretei között tovább csökkentik a gazdálkodók adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül gyorsítják az eljárásokat. A javaslatban foglaltak végrehajtásáért elsősorban az NVH felel majd - tartalmazza a törvényjavaslat.
A jogi eszközöket a jogalkotó úgy alakította ki, hogy összhangban legyenek az MVH-nál rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb feltételekkel, egyben harmonizáljanak azokkal az akkreditációs kritériumokkal is, amelyeket az MVH-val mint kifizető ügynökséggel szemben támasztanak - tartalmazza az indoklás.
A törvénymódosításban szereplő javaslatok összeállítását megelőzően a miniszter megvizsgálta az MVH eljárásait érintő eljárási rend átfogó módosításának lehetőségét is. A részletes hatásvizsgálat alapján jutott a vidékfejlesztési tárca vezetője arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó módosításához előzetesen meg kell várni az unió közösségi jogszabályainak alapján kötelezően elvégzendő, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) végrehajtásáról szóló értékelést. Emellett figyelemmel kell lenni még a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai (KAP) reform alapvető irányaira, várható intézkedéseire is.
Csak ezek ismeretében lehet majd javaslatot tenni mind az intézményi, mind pedig az eljárásrend szükséges változtatására. A törvényjavaslat összhangban van az Új Magyarország Vidékfejlesztési program (2007-2013) céljaival és intézkedéseivel - fogalmaznak az indoklásban.
Forrás: agrarhirek.hu
2010.11.18. | A vidéki Magyarország fejlődési lehetőségei a 2013 utáni Uniós kohéziós politika tükrében
A szerzők tudományos kutatásai és elemzései során arra keresik a választ, hogy milyen irányokat fog követni vajon az EU kohéziós politikája a 2007-2013-as időszakot követően.
A már megjelent kohéziós jelentések és az időközi vizsgálatok eredményei alapján az alábbi kérdések merülnek fel a témával foglalkozók körében: milyen prioritások kerülnek majd előtérbe 2013 után, megmarad-e a fő irányzat, a méltányosság szem előtt tartása vagy komoly irányváltás fog bekövetkezni? Felmerülnek bennünk a kérdések, hogy vajon az összes régiót meg kell-e célozni vagy csak a legszegényebbeket a támogatások szétosztásakor? Illetve, hogy központi uniós költségvetésből kell-e finanszírozni a kohéziós politikát vagy a tagállamokra kell-e „visszanemzetiesíteni”? Alapvető kérdésként merül fel, hogy infrastruktúrafejlesztésre kellene inkább használni a forrásokat vagy az innováció támogatására, esetleg mindkettőre?
Számos szakember foglalkozik jelenleg azzal, hogy megpróbáljanak válaszokat adni a feltett kérdésekre, hogy 2013 felkészülve érjen minket a kohéziós politika tekintetében. Mivel a következő időszak prioritásai csak évek múltán fognak véglegesedni, célunk az, hogy felvázoljuk a legfőbb irányokat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján megfogalmazásra kerültek a fejlődésben elmaradt területek vonatkozásában.
Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős korábbi és jelenlegi biztosa, illetve a témában érintett szakemberek is egyetértenek abban, hogy a források felhasználásának hatékonyságára kell a jövőben a hangsúlyt helyezni a kohéziós politika vonatkozásában. Azt állapíthatjuk meg, hogy a források hatékonyságának mérésére rendelkezésre álló mutatórendszer – jelen formájában – nem alkalmas arra, hogy a strukturális és kohéziós alapok hasznosulását valósághűen tükrözni tudja. Ezen a területen egyértelmű változásokra, reformokra van szükség. Várhatóan a GDP marad ugyan a fő kritérium a regionális források jogosultságának meghatározásakor, de lehetőséget hagy a nemzeti hatóságok számára, hogy a döntéshozás megfelelő szintjén más mutatókat is alkalmazzanak, figyelembe véve a régiók és városok egyedi jellemzőit.
A hatékonyság mérésének módszertani nehézségeitől eltekintve azonban nem vitatható, hogy a kohéziós politika az Európai Unió legegyértelműbb kötelezettségvállalása az európai állampolgárok életminőségének javítása érdekében, átfogó célja európai hozzáadott érték létrehozása. Az 1988-as reform óta eltelt több mint 20 év során az Unió egyre jelentősebb mértékben járult hozzá a regionális és helyi fejlesztésekhez, elsősorban a leghátrányosabb területeken. A 2007-2013-as időszak új kohéziós irányzataival és a Lisszaboni illetve Göteburgi Stratégiákra helyezett hangsúllyal az Unió egyértelműen elismeri, hogy a regionális és helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EU versenyképességének fokozásában.
Az elkövetkezendő időszak meghatározó irányzata és törekvése a területi kohézió megvalósítása lesz. Ez a fogalom viszonylag új az érintett témakörben, részletes magyarázata először Fabrizio Barca jelentésében olvasható. A Lisszaboni Stratégia egészíti ki ezzel az aspektussal a korábbi gazdasági és társadalmi kohézió megközelítést, amely alapvetően megváltoztatja majd a 2013 utáni kohéziós politikát.
További jelentősebb jövőbeli irányokra tesz utalást az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának állásfoglalása is az alábbiak szerint:
A kohéziós politika, melynek célja az egyenlőtlenségek mérséklése az európai régiók fejlettségi szintjét illetően, a növekedési potenciál mobilizálása gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése érdekében, bebizonyította, hogy alapvető fontosságú az európai integráció folyamatában. Ez az európai hozzáadott értéket adó politika, elősegíti a modernizációt és a fenntartható fejlődést, illetve demonstrálja az európai szolidaritást.
A hosszú- és rövidtávú kihívások jelenlegi felhalmozódása egyértelműen megköveteli egy testreszabottEURÓPA 2020 stratégia megvalósítását. A kohéziós politika megvalósítása elengedhetetlen a stratégia sikeréhez. Független politikaként megmaradva biztosítja az európai-szintű politikák közötti erős szinergiát.
A kohéziós beavatkozásoknak azonban illeszkedniük kell a regionális egyediségekhez és támogatniuk kell a leszakadó régiókat azon erőfeszítéseikben, hogy felülkerekedjenek a társadalmi-gazdasági nehézségeiken. A legtávolabbi régiók, a határmenti régiók, a speciális földrajzi jellemzőkkel bíró régiók,illetve olyan régiók, melyek speciális fejlődési kihívásokkal néznek szembe továbbra is támogatandók.
A múltbeli tapasztalatok, legjobb gyakorlati példák és a sikeres múltbeli közösségi kezdeményezések lehetővé kell, hogy tegyék egy célzottabb megközelítés elfogadását a kohéziós politika városi dimenzióját illetően, hiszen a városok dinamikus szerepet játszanak a regionális gazdasági fejlődésben, pozitív gazdasági élénkítést nyújtva az őket körülvevő vidéki területek számára. Ebből következően, a 2014-ben kezdődő programozási időszakban a pénzügyi erőforrások várhatóan a városi és városközeli projektekre kerülnek elsősorban elkülönítésre.
Ezek alapján a vidéki területek fejlesztése várhatóan komplex, koordinált módon fog megvalósulni a városok fejlesztésével a kohéziós politika keretein belül, amelyet továbbra is ki fognak egészíteni a KAP 2. pillérének keretében megvalósuló vidékfejlesztési beavatkozások, remélve, hogy együtt képesek harmonikus, a vidéki lakosság igényeihez leginkább igazodó gazdasági és társadalmi helyzetet teremteni.
Káposzta József
egyetemi docens
Nagy Henrietta
egyetemi adjunktus
Tánczos Tamás
PhD hallgató
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
Forrás:mnvh.hu
2010.11.17. | Önkormányzati hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Az európai integráció folyamata rendkívül sok lehetőséget nyújt a helyi érdekek megjelenítésére a többszintű kormányzás rendszerében. Elviekben minden város külön-külön élhet az EU nyújtotta lehetőségekkel, de a gyakorlatban rendkívül nehéz egy adott városnak önállóan képviseltetnie magát Európában. (az állandó brüsszeli jelenlét költségeit nem is említve) ez vezetett közös cselekvéshez, mely különböző európai helyi önkormányzati hálózatok keretében valósulhat meg.
A vidékfejlesztés kiemelkedő fontossággal bír az EU-ban, főként azok számára, akik vidéki területeken élnek és dolgoznak. Az EU vidékfejlesztési stratégiájának kulcs eleme az a törekvés, hogy közelebb hozza egymáshoz a vidéki közösségeket a Vidékfejlesztési Politika megvalósítása érdekében. Mindez a kommunikáció és információáramlás elősegítését jelenti az európai vidékfejlesztésben résztvevők különböző csoportjai között. Továbbá jobb és hatékonyabb interakcióhoz, tapasztalatcseréhez járul hozzá, előmozdítja a közös vidékfejlesztési programokban való részvételt.
Az önkormányzati hálózatosodás és a vidékfejlesztés kapcsolódási pontjainak vizsgálata nem korlátozódhat csupán az önkormányzatok közt kialakuló hálózatokra, hiszen a vidékfejlesztés terén létrejövő hálózatok lényege pont az, hogy közös problémákkal küzdő helyi csoportokat kapcsol össze, melyek nem feltétlenül önkormányzatok. Dolgozatomban mégis önkormányzatokat összekötő hálózatok vidékfejlesztéssel kapcsolatos törekvéseinek bemutatására vállalkozom a teljesség igénye nélkül. Elsőként, röviden a hálózatosodás fogalmi kereteit ismertetem, majd a hálózatosodás vidékfejlesztésben játszott szerepét mutatom be. Ezt követően kitérek az önkormányzatok hálózatosodásának motivációira, az ide vonatkozó szakirodalom rövid összefoglalásával. Végül három véletlenszerűen kiválasztott önkormányzati hálózat vidékfejlesztéssel kapcsolatos főbb törekvéseit mutatom be. Választásom az Európai Települések és Régiók Tanácsára, a Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusára valamint az Euromot elnevezésű európai hálózatra esett. Az első kettő hagyományokkal rendelkező, jól működő hálózatok, míg az utóbbi viszonylag új keletű.
1. Hálózatok
A hálózatosodás jelensége tulajdonképpen a „governance” struktúra részét képezi. A politikatudományban széleskörű szakirodalom tárgyát képezi a hálózatosodás, melyben már elkülönült a közpolitikai hálózatok vizsgálata. Heclo és Widlavsky amerikai politológusok, közös tanulmányukban felhívták a figyelmet a civilek és a politikusok között kialakuló hálózatok fontosságára, továbbá Heclotól származik az egycélú hálózatok („issue networks”) fogalmának meghatározása is, amely sok nagybefolyású és marginális szereplő laza szerveződését jelenti. A következő áramlat a hálózatosodás tanulmányozásában, annak európai trendjeire vonatkozott, amelyben már a kormányzatok közti kapcsolatrendszerek kerültek a vizsgálódás középpontjába. Nagy hangsúlyt kapott az a feltevés, hogy a politikaalkotás és annak kivitelezése számos résztvevő közti komplex együttműködést, koordinációt és tárgyalásos mechanizmust igénylő folyamat. A hálózatosodás későbbi irányzata a helyi közösség kutatásokból nőtte ki magát, melyben főként a politika társadalmi dimenzióinak vizsgálata kapott szerepet. (Chris Ansell, 2006)
Fent említett megközelítések egyöntetűen kiemelik, hogy a politikai struktúra és folyamat rendkívül differenciált, résztvevők széles körét foglalja magába, ebből adódóan a résztvevőknek javasolt összekapcsolódni közös érdekeik mentén, egy adott közpolitikai tárgykörben. (Chris Ansell, 2006)
2. Hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
A hálózatosodás jelenségének meghatározása a szerint változhat, hogy milyen értelemben használjuk. Természetesen a hálózatosodás megközelítése nem ad választ a vidékfejlesztés problémáira, egyszerűen csak arra mutat rá hogyan teremthetünk új lehetőségeket a tradicionális megközelítések újragondolásával. Bizonyos vidéki területek problémáit saját gazdasági és politikai kontextusukban kell felbecsülni. A hálózatosodás megközelítése lehetővé teszi a vidéki térségeket érintő külső és belső problémák és lehetőségek összekapcsolását. Fontos, hogy a vidéki térségeket összekötő hálózaton belül hasonló fajsúlyú problémák jelenjenek meg. Azaz a hálózat típusát az adott gazdasági, szociális, kulturális, természeti problémákhoz kell megválasztani. A vidékfejlesztés kimenetele új gazdasági formákat eredményez. Mind az új gazdasági formák, mind azok feltételei változékonyak. Tehát nem maguk a hálózatok kiemelkedő fontosságúak, hanem az őket összekötő célok és kapcsolatok. A vidékfejlesztési stratégiák a foglalkoztatás tekintetében sok esetben nem a mezőgazdasági kérdésekre fókuszálnak, a foglalkoztatás tekintetében, hanem a különböző szolgáltatásokra. A vidékfejlesztés e típusa a területi vagy horizontális stratégiával jellemezhető, szemben a szektorális, vertikális stratégiákkal melyek az agrárélelmiszer terén vannak jelen. A területi megközelítést alapul véve elmondható, hogy a helyi szereplők képessége, a piaci mechanizmusokba való bekapcsolódásra illetve más gazdasági lehetőségekhez való hozzáférése különböző tevékenységek koordinálására nagymértékben emelkedik. A horizontális vidékfejlesztés maga után vonja a helyi képességek erősödését. Tehát a vidéki gazdasági növekedés új hálózatai a régi struktúrákból fejlődnek ki, olykor spontán módon. De ez csak akkor következhet be, ha ezek a régi, örökölt struktúrák kellő képen rugalmasak ahhoz, hogy új hálózatok jöjjenek létre. (Jonathan Murdoch, 2000)
A hálózatosodás a szabályozási rendszer alapvető elemének nevezhető, az Európai Tanács1698/2005 számú rendeletének 67-es (Európai Vidékfejlesztési Hálózat) valamint 68-as (Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat) bekezdése alapján.( Európai Tanács 1698/2005 számú rendelete)
Fentiek értelmében a hálózatok az alábbi célok mentén szerveződnek
-Az EU vidékfejlesztésével kapcsolatos információk összegyűjtése, elemzése, terjesztése, felmérések készítése
-A legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok átadása, Uniós szintű megszilárdítása
-Információ biztosítása mind a Közösség mind pedig a harmadik országokbeli vidéki térségek számára
-Találkozók, szemináriumok szervezése közösségi szinten a vidékfejlesztésben érintettek számára
-Különböző hálózatok létrehozása, működtetése a tapasztalatcsere elősegítése érdekében
-A vidékfejlesztési politika kivitelezésének és értékelésének támogatása
-Nemzeti hálózatok és nemzetközi együttműködési kezdeményezések támogatása
A nemzeti vidékfejlesztési hálózatokra vonatkozó szabályozás kötelező jellegű, mely szerint minden tagállamnak létre kell hozni saját nemzeti vidékfejlesztési hálózatát, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó hazai szervezeteket. .(Robert Lukesch, 2008)
A 2005-ös Tanácsi rendelet, valamint a 2008/168-as Bizottsági határozat után az Európai Bizottság egy konferencia keretében indította útjára az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot 2008. október 16-17-én, Cipruson. A vidékpolitikát érintő igények és kérdések megfogalmazásában kiemelt szerepet kap a Hálózat, mely egy nyitott információs hálózatként segíti a helyi csoportokat, szereplőket. Munkájában a nemzeti hálózatok, egyéb szervezetek és a vidékfejlesztés területén aktív közigazgatási egységek vesznek részt.
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat felépítését tekintve elmondható, hogy a tagállamok vidéki hálózatainak legfőbb egyeztető fóruma a Koordinációs Bizottság. Létrehozta továbbá a Leader albizottságot is, melynek feladata a helyi közösségekkel kapcsolatos tevékenységek technikai segítése a vidéki hálózatokban. Jelenleg három tematikus munkacsoportot működtet, melyek az alábbi területekre fókuszálnak. (EN RD hivatalos honlapja)
- Területi sajátosságok, vidékfejlesztési programok igényei
- Mezőgazdaság és szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság
- Közösségi javak, közösségi közreműködés
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat operatív egysége a Tájékoztatási Központ (Contact Point), mely a Bizottság irányításával Brüsszelben működik. Technikai segítséget nyújt és koordináló feladatokat lát el mind a 27 tagállamra kiterjedően.(EVH hivatalos honlapja)
Napjainkban az Európai Vidékfejlesztési Hálózat és a nemzeti hálózatok egyaránt folyamatosan formálódnak, idomulnak a megoldandó feladatok ellátásához. Szerepük rendkívül fontos, speciális figyelmet érdemel. Nélkülözhetetlen a megfelelő vezetés a hálózatok irányításához, hiszen a tevékenységek tervezésénél a költségvetésen túl olyan tényezőkre is gondolni kell, mint; eredményesség, autonómia, felelősség, átláthatóság. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat célja, hogy a kedvezményezetteket munkatársakká, közreműködőkké léptesse elő. A tájékoztatási központ (Contact Point) pedig lehetőséget biztosít a gondolatok, ötletek megosztására, illetve hasonló célokat kitűző partnerek keresésére. A hálózatnak gondoskodnia kell a tudás átadásának és megőrzésének folyamatáról. Mindeközben tekintettel kell lenniük az EU 27 tagállamának különbözőségeire, és erősíteni, ösztönözni a különböző együttműködéseket, ideértve a testvérvárosi megállapodásokat és más partnerségi formákat. Továbbá szükséges mindezt az EU határain túlra is kiterjeszteni.(Robert Lukesch, 2008)
Hálózatokról, vidékfejlesztésről beszélve mindenképp említést kell tenni a Leader megközelítésről, mely kiemelkedő jelentőséggel bír. Az együttműködés a hálózatban való működésnél tovább megy. Egy-egy helyi akciócsoport más Leader-csoporttal vagy egy másik régió, tagállam, de akár harmadik ország hasonló megközelítéssel dolgozó csoportjával való közös projektjének kivitelezését jelenti. A Leader szerint két együttműködés-típus lehetséges:
- területközi együttműködés: egy tagállam két különböző vidéki területe közötti együttműködés. Ez megvalósítható Leader-csoportok között, és nyitott más, hasonló részvételi megközelítést alkalmazó helyi csoportok számára is;
- nemzetek közötti együttműködés: legalább két tagállam Leader-csoportjai közötti vagy hasonló megközelítést követő harmadik országbeli csoportokkal való együttműködés. (The Leader approach-basic guide)
3. Helyi önkormányzatok hálózatai
A helyi önkormányzatok hálózatosodási lehetőségei számos tényezőtől függnek. Ezek között kulcsfontosságú a pénzügyi függetlenségük foka, valamint adminisztratív kapacitásuk. (Chorianopoulos, 2002)
Európában, ahogy a világ más részen a hálózatok száma rendkívül gyorsan növekszik. Néhányuk az EU döntés előkészítő folyamatának befolyásolása érdekében alakult, még más hálózatok az információáramlás valamint a tapasztalatcsere érdekében jöttek létre, egy adott közpolitikai területre fókuszálva. (Nijman, 2008) A nemzetközi hálózatok kialakulásának fő motivációja az EU különböző pénzforrásaihoz való hozzáférés, a közösségi kezdeményezésekbe való bekapcsolódás, különböző határokon átnyúló programokban való részvétel volt. Legfőbb céljuk, hogy a kezdetektől befolyással bírjanak a különböző közpolitikai területek szabályozásának kialakításra. (Benington, Harvey, 1998)
A hálózatok többsége a következő két célra fókuszál; érdekeik európai szinten való megjelenítésére, valamint a tapasztalatcsere és a tagok egymástól való tanulásának előmozdítására. A helyi önkormányzatok hálózatai az alábbi közös jellemzőkkel rendelkeznek:
- Nemzetközi titkárság és nemzeti/szektoriális irányítás
- Elnökség, választmány, közgyűlés
- Tag városok
A titkárság feladata a hálózat belső irányítása. A hálózatokat általában választott testület vezeti, mely elnökből, alelnökökből és képviselőkből tevődik össze. E testületek a közgyűlések közti döntéshozatalért felelősek, A képviselők saját városuk érdekeit jelenítik meg, akik általában helyi politikusok, így közvetlen befolyással bírnak a politika alkotás folyamatára. Legtöbbször polgármesterek, alpolgármesterek közül kerülnek ki a hálózat választmányának tagjai. A városok képviselői részt vesznek a közgyűlés ülésein, szoros kapcsolatot tartanak a titkársággal, valamint építik az együttműködéshez nélkülözhetetlen egymás közti hidakat.(Kern, Harriet, 2009)
A nemzetközi hálózatosodás egy konstruktív válasznak is tekinthető a “governance” globalizáció és eurpaizáció kontextusában kirajzolódó dilemmáira. (Benington, Harvey, 1998) A hálózatok alapja mindig valamiféle közös érdekeltség. A hálózat létrehozói között születhetnek formális megállapodások, és akár egy lobby csoport jellemzőit is magukra ölthetik. Más kezdeményezések funkcionális érdekeket helyeznek előtérbe. Nem mindegyik hálózat követi, az un. „bottom up”, alulról felfelé történő építkezést, az Európai Unió Bizottsága például kifejezetten támogatja a hálózatokat, valamint azt, hogy egymással összekapcsolódva vegyenek részt a Közösségi Kezdeményezésekben. A hálózatok megmutatják, hogy a helyi önkormányzatok miként vesznek részt számos működési területen, folytatnak eszmecserét az európai politikák befolyásolási lehetőségeit keresve.(ENSZ-Habitat, 2001)
Az Európai Unió Bizottsága is aktívan közreműködik a „governance” hálózatos formáinak terjedésében Európa szerte. Az Unión belül elcsúszó kompetenciák, együttesen annak többszintű karakterével, vezettek az EU politikák hálózatainak burjánzásához a különböző szakpolitikák területén. A Bizottság egy csomópont ezen hálózatok működésében, mivel számos szereplő közötti interakció bemeneti csatornája. A Bizottság politikai hálózatokat támogató szerepe javaslat-előkészítő illetve EU programokat menedzselő feladatából adódik. E folyamat részeként dolgozta ki a Bizottság a Közösségi Kezdeményezéseket, amelyek nagymértékben járultak hozzá a transznacionális, interregionális, valamint a helyi együttműködések létrejöttéhez, terjedéséhez. (Bovaird-Löffler-Parrado-Diez, 2002)
4. Önkormányzati hálózatok-vidékfejlesztési prioritásai
4.1 Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR)
Az európai esernyőszervezet keretein belül 36 országból, 50 nemzeti szervezet képviseli a helyi és regionális önkormányzatokat. Így a számos résztvevő mind részese a területi kohézió illetve az Unión belüli versenyképesség biztosításáról zajló tárgyalásoknak. Igyekeznek reagálni a város és vidékfejlesztés területén felmerülő különböző igényekre.
A szervezet honlapja szerint Európa népességének 80%-a él városokban, amely meghatározó Európa gazdasága szempontjából, mégis számos nehézséggel kell megbirkózniuk a városias térségeknek. Ugyanakkor a vidéki térségek egyre növekvő problémákkal találják szemben magukat, melyek Uniós szintű megoldásokat igényelnek. Ennek következtében a vidékfejlesztés kulcsfontosságú. A városi és vidéki térségek kölcsönös egymásrautaltsága miatt következetes politikára van szükség. A CEMR támogatja a strukturális alapok politikáját melynek címzettjei a városok illetve a vidéki térségek. Fentiek jegyében a CEMR különböző konferenciákat szervez, melyek keretében lehetőség nyílik az önkormányzatok számára a vidékfejlesztési kérdések megvitatására, egy-egy konkrét probléma bemutatására. Ilyen volt például a 2006 novemberében Brüsszelben tartott konferencia „vidéki közösségek jövője” címmel. A konferencia célja a vidéki térségek akkori helyzetének felvázolása valamint jövőbeli perspektívák kidolgozása.(CEMR hivatalos honlapja)
A következő konferencia megrendezésére 2007 júniusában került sor szintén Brüsszelben „város-vidék dinamizmus-itt az idő az Uniós szintű cselekvésre” címmel. A CEMR és az Európai Parlament Urban-Housing elnevezésű intergroupja közös szervezésében bonyolított konferencián 20 országból több mint 150en vettek részt. (CEMR hivatalos honlapja)
A CEMR csalódottságának adott hangot 2008-ban miután az EU mezőgazdasági minisztereinek a közös agrárpolitika állapotfelmérése kapcsán született politikai megállapodását (Health Check) elfogadta az Európai Parlament. Főként azzal indokolták, hogy az EP szerint minden vidékfejlesztésre adott támogatás közvetlen címzettjeinek a „farmereknek” kellene lenniük. A szervezet szerint a vidékfejlesztési támogatások minden állampolgár számára hasznosak. Továbbá vidéki térségben élni nem feltétlenül jelent egyet a mezőgazdaságban való munkavállalással. Ennek következtében a munkahelyek kialakítása valamint az infrastruktúra nagyobb befektetést igényelne, mely biztosítaná a vidéki térségek fejlesztését, illetve segítene megállítani e térségek elnéptelenedését. Ugyanakkor egyetértenek az EP-vel abban, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a vidékfejlesztési politikák fenntarthatósága érdekében (bár az I pillérből a másodikba történő transzfert örömmel vennék) valamint, hogy a vidékfejlesztés mindenekelőtt helyi ügy, így az un. „top-down” megközelítés nem lenne helyes .(CEMR hivatalos honlapja)
4.2 Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa (CALRE)
A Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa 2008-ban határozatot hozott „közszolgáltatások a vidéki térségekben, kulcstényezők a területi együttműködési politikában” címmel, melyben egyértelműen kinyilvánítják, hogy nagy figyelmet fordítanak a vidékfejlesztésre.A határozat tartalma szerint a vidéki térségek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak egy jól működő, dinamikus Európában, hiszen a kontinens gazdaságának nagy része vidéki térségekre, mezőgazdaságra épül.
A Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa szerint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő és méltányos hozzáférés a területi és társadalmi kohézió alapja. Mindennek következtében az önálló területi egységek fontos feladata a közszolgáltatások biztosítása a következő elvek jegyében: egységesség, szubszidiaritás, fenntarthatóság, folytonosság, átláthatóság.
A Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusa az alábbiakra kéri fel a helyi és regionális önkormányzatokat:
- A közszolgáltatások olyan típusú tervezésére mely biztosítja, hogy a földrajzilag hátrányos helyzetben lévő területek és az itt élő lakosság ne legyen kizárva. Mindehhez a résztvevők széles körének bevonása szükséges a szolgáltatásokra való igények felméréséhez. Természetesen minden felelősséget meghagyva az önkormányzatok kezében. Szükséges továbbá bizonyos minimum szolgáltatások meghatározása, amely a folytonosságot hivatott biztosítani. Speciális politikák kidolgozása melyek küzdenek a vidéki területeken gyakori szociális kirekesztés ellen, a következő területekre fókuszálva: alulfizetettség, fiatalok migrációja, szegénység, gyermekgondozási intézmények, munkalehetőségek hiánya. Különböző segélyek, szociális juttatások biztosítása a lakosság számára.
- Tájékoztatás, az információs és kommunikációs technikákat legteljesebb mértékig kihasználva
- Közlekedési rendszerek kidolgozása az autó-függőség csökkentésére, a hátrányos helyzetű csoportok mobilitásának ösztönzése, valamint a policentrikus fejlődés elősegítése adott régión belül és környékén egyaránt.
A határozat szerint a Kongresszus ez irányú tevékenységét továbbra is folytatni kívánja a “fenntartható fejlődés a vidéki térségek jövőjéért” elnevezésű bizottságának keretein belül. (CALRE Határozat, 2008)
4.3 Euromot
Euromot elnevezéssel 2007 novemberében alakult meg a határ menti önkormányzatok európai hálózata. Elsődleges célja a hatékonyabb együttműködés megvalósítása az európai önkormányzatok, nemzetek és európai intézmények között. Erős európai hálózat megvalósítására törekszik, melyben lehetőség nyílik a határ menti önkormányzatok tapasztalatainak, javaslatainak megosztására, lakosságuk igényeiről, megteremtve ezzel a határ menti együttműködést, mely kihat a nemzeti és európai politikákra egyaránt. A szervezet elsősorban a határokon átnyúló vidéki térségek, valamint természeti körzetek sajátosságaira koncentrál. A határ menti együttműködéseket sokáig városi ügyként tartották számon, de mára egyértelművé vált, hogy ezek az együttműködések a vidéki területeket is legalább annyira érintik, sőt a határ menti együttműködések többségében vidéki területek vesznek részt. Ezen hatalmas kiterjedésű partvidékek, hegyek, alföldek gyakran gyéren lakottak, ezáltal nagy hátránnyal bírnak pénzügyi, technikai, valamint emberi erőforrások terén a városias területekkel szemben. A vidéki térségek számos nemzeti és európai támogatás címzettjei. (Leader, Interreg) A szervezet véleménye szerint e térségeknek hálózatokat kell létrehozniuk igényeik felmérésére, sikeres tapasztalataik megvitatására, továbbá a köztük lévő együttműködés gyakorlati menedzselésére. Nemcsak a határokon átívelő természetes kötődéseik határozzák meg az együttműködéseket, hanem a különféle tematikus együttműködések is fontos kapcsolódási pontok. (Euromot hivatalos honlapja)
A határ két oldalán elhelyezkedő vidéki térségekkel kapcsolatban az alábbi problémákra hívják fel a figyelmet:
- A vidéki térségek néhányának elszigeteltsége, a közszolgáltatások limitált volta, illetve a munkahelyek alacsony száma miatt kerülnek nehéz helyzetbe, népességük folyamatosan csökken. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben a határ másik felén elhelyezkedő városias térségek nyomása alatt állnak.
-A határ menti vidéki területek számos természeti örökséggel rendelkeznek. Mindez lehetővé teszi a turizmus fejlesztését, amely jelentős haszonnal jár e térségek számára, ugyanakkor veszélyezteti a természeti egyensúlyt. E problémakör szintén határ menti összefogást igényel.
- A vidéki térségek határokkal való elválasztása befolyással bír az identitásra. Sok ilyen térség közös kultúrán osztozik (nyelv, maga a táj, építészet, mezőgazdasági tradíciók stb.) az ott élő közösségben bekövetkező változások gazdasági, társadalmi változásokhoz vezetnek, melyek eredményeként a vidéki lakosság elkezd a közeli városias térségek felé áramolni, ez által fokozatosan eltűnik a határokon átívelő vidéki kultúra, mint identitás.
- E területek súlyúk, szerepük elismerésének hiányától szenvednek, hiszen a döntés előkészítő központoktól messze helyezkednek el, és gyakran nem rendelkeznek sem a kellő technikai feltételekkel, sem hálózatokkal, sem olyan lobby szervezettel mely egységesen képviselné érdekeiket. Így rendkívül nehéz számukra közel kerülni azokhoz a forrásokhoz, melyekből a határ menti városi térségek részesülnek. Ennek következtében a legnehezebb feladat e térségek számára, hogy megszervezzenek valamiféle együttműködést a nehezen fenntartható szolgáltatások (egészség, kultúra, természeti kockázat menedzsment, stb.) érdekében.
Az Euromot az alábbi ajánlásokat tette: (Euromot hivatalos honlapja)
- Természeti erőforrásokkal és biodiverzitással kapcsolatos ügyek szervezésének fejlesztése a határokon átnyúló területeken
- Határ menti vidéki térségekben elérhető közszolgáltatások biztosítása
- Határokon átnyúló együttműködés a városias térségek nyomása illetve a turizmus okozta problémák megoldására
- Foglalkoztatás és gazdasági növekedés ösztönzése
- Megfelelő keretek kialakítása a határokon átnyúló területi alapú projektek irányításához
- Nagyobb elismerés kivívása Európában e területek számára, hogy nagyobb súllyal essenek latba a regionális, nemzeti, és a közösségi stratégiák megalkotásánál egyaránt.
Összességében elmondható, hogy a vidéki térségek méretük, számuk alapján igazoltan fontos tényezői az európai térnek, nemcsak az EU nyugati határainál, hanem közép és kelet Európában is. Sok esetben az ügyeik menedzselésére nem egy átfogó szervezet jön létre, hanem egy-egy adott együttműködésre koncentrálva alakulnak szervezetek. Az ilyen és hasonló területek szereplőinek az európai szintű hálózatosodás jelentené a leghatékonyabb megoldást, mind a közös politikákat tekintve, mind technikai értelemben.
Ami az önkormányzati hálózatokat illeti rendkívül összetett a kép, hiszen egy-egy általuk szervezett vidékfejlesztési konferencián a többi Európában fajsúlyos önkormányzati hálózat is képviselteti magát, résztvevőként, előadóként.(AER, AEBR) A hálózatok egymással is összekapcsolódva erősítik a vidékfejlesztéssel kapcsolatos összehangolt önkormányzati cselekvést.
Megállapítható, hogy az európai önkormányzati hálózatok tevékenységi körében szerepet kap a vidékfejlesztés. az EU vidékfejlesztéssel kapcsolatban folytatott tevékenységét figyelemmel kísérik, Az elfogadott joganyagokra reagálnak, véleményezéssel esetleg javaslattétellel. Az önkormányzati hálózatok tevékenységén belül prioritást élvez a határ menti határon átnyúló térségek fejlesztése. Kiemelendők a különböző környezetvédelmi, fenntarthatósági tevékenységek, melyek előremozdításával szinte minden önkormányzati hálózat illetékes, sok esetben megjelenik a vidéki térség, mint környezeti örökség. Ugyanakkor az önkormányzati hálózatok inkább globális problémákkal foglalkoznak, mivel ezek kiindulópontja a város, az önkormányzati szabályozás illetve kifejezetten városokat érintő kérdésekkel. Mindemellett már számos lehetőséget kínálnak a vidék specifikus problémákra való figyelemfelhívásra.
Stefan Kuhn a Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsának[1] vezetője, 2008-ban egy cipruson tartott konferencián, előadásában rávilágított a város és vidékfejlesztési politikák közötti hiányzó kapcsolatra. Az önkormányzati hálózatok tevékenységét tekintve is ugyanez megfigyelhető.
Kovács Laura
PhD hallgató
PTE-BTK, Interdiszciplináris Doktori Iskola, "A kormányzás térbeli, történeti, társadalmi dimenziói" Program
__________________
1 Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa (International Council for Local Environmental Initiatives – ICLEI) a helyi önkormányzatok, illetve nemzeti és regionális kormányzati szervek által közösen létrehozott nemzetközi szövetség. Az említett konferencia „Europe’s rural areas in action: Facing the challenges of tomorrow” címmel Cipruson került megrendezésre, 2008. október 16-17-én
Forrás:mnvh.hu
2010.10.27 | Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 3. és 4. tengely online felmérés
Kérjük, kérdőívünk kitöltésével legyen segítségünkre az ÚMVP félidős értékelésében!
Kedves Nyertes Pályázó!
Az Európai Unió arra törekszik, hogy nyomon kövesse az uniós forrásokból támogatott programok megvalósulását. Amennyiben Ön is részesült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 3. és 4. tengelyének támogatásaiból, kérjük, az alább felsorolt linkekre kattintva szánjon néhány percet a kérdőívünk kitöltésére. Az Ön válaszai is hozzájárulnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program eredményeinek méréséhez, tapasztalatainak megosztása segít a szükséges változtatások feltárásához. A kérdőívek kitöltése név nélkül történik, az adatvédelem szabályainak betartásával.
A kérdőívek kitöltését a csatolt, letölthető útmutató segíti.
Kérdőívek:
• Mikrovállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=29368〈=hu
• Turisztikai tevékenységek ösztönzése
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=38689〈=hu
• Közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése - tanyabusz
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=44792〈=hu
• Integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztése - IKSZT
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=84181〈=hu
• A falvak megújítása és fejlesztése
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=84545〈=hu
• A vidék örökségének védelme és fenntartható fejlesztése
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=32593〈=hu
• LEADER
http:///aam.hu/survey/index.php?sid=38799〈=hu
Együttműködését köszöni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program értékelését végző csapat és a Vidékfejlesztési Minisztérium ÚMVP Irányító Hatósága!
Forrás:vm.gov.hu
2010.10.27 | Vágó ötvenmilliós kérdése
Ma még egy lakatlan, régi ház, nemsokára európai színvonalú közösségi szolgáltató tér lehet az épület, melyben Vágó Istvánt látták vendégül Kisberényben. (x)
Megkóstolta a jóbarátok gulyását, elmondta, miért haragszik a távgyógyítókra, de a kissomogyi zsáktelepülés élete iránt is élénken érdeklődött Vágó István. A népszerű televíziós személyiséget az IKSZT-címbirtokos Kisebbség Kisberényért Egyesület látta vendégül abban a felújításra váró épületben, ahova a közösségi házat tervezik. Az oldott hangulatú, köteletlen beszélgetés alkalmával a népszerű tévés személyiség többször megcsillantotta humorát, s nem egyszer szólt elismerően a házigazda civil szervezet aktivitásáról hallva.
A programon Horváth Krisztián, a Kisebbség Kisberényért Egyesület elnöke ismertette az integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT)–pályázathoz vezető útjukat, a civil összefogás céljait. A kisberényi egyesület több mint ötvenmillió forintot nyert el ezek megvalósítására, a többfunkciós ház kialakításához jogerős építési engedéllyel rendelkeznek. Projektjük egy, a tizenhárom hasonló léptékű beruházás közül a „Dél-balatoni LEADER” Nonprofit Zrt. területén, melyek már megtették az első lépéseket a kivitelezési munkák felé. Még gyorsabb volt a közel s távol úttörőnek számító Balatonmáriafürdő, ahol ezen a héten fel is avatták az IKSZT-et.
A „Dél-balatoni LEADER” harminchárom településének 28 jogosultja közül a települések több mint nyolcvan százaléka nyújtott be támogatási kérelmet. Ezeknek több mint fele nyert eddig, volt olyan, aki az elutasítást megfellebbezve kapott támogató határozatot. Akadt, aki az első körben – hajszállal ugyan, de – lecsúszott a ponthatárról, ők a második körös elbírálásban bízhatnak. Kimagasló, hogy a fonyódi kistérségben az összes jogosult település nyert.
– Azt reméljük, hogy a második körös elbírálás után meghaladja majd az egymilliárdos összeghatárt az IKSZT-ek támogatása – mondta Kollmann Gergely igazgatósági elnök. A„Dél-balatoni LEADER” mindegyik érintettel együttműködési megállapodást kötött, sVidékfejlesztési LEADER információs pontokat működtetnek majd ezekben a házakban.
2010.10.24. | On-line MVH-kérdőív a vidékfejlesztési program támogatásairól
November 4-ig tart az a felmérés, amellyel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) on-line kérdőívekkel térképezi fel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) kedvezményezetteinek véleményét az ÚMVP III-as és IV-es tengelyéről. A felmérés eredményei visszajelzésként szolgálhatnak a program félidős értékeléséhez, illetve a 2010-2013 közötti időszak "finomhangolásához".
Az on-line kérdőíves felmérést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásából hajtják végre az ÚMVP félidős értékelése kapcsán. A cél az, hogy megismergető legyen a kedvezményezettek véleménye a program III-as (a védéki életminőség javítását célzó) és IV-es (Ledaer) tengelyének jogcímeiről. Az eredmények visszajelzésként szolgálhatnak az ÚMVP félidős értékeléséhez és a 2010-2013 közötti időszak „finomhangolásához” – véli az MVH.
A felmérés október 21-én kezdődött és november 4-ig tart. Kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a résztvevők beazonosítsák a program pozitív és negatív gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait. Közöljék azokat az anomáliáikat és legjelentősebb problémákat, amelyek gátolják az ÚMVP céljainak teljesülését. Tovább cél, hogy a kedvezményezettek véleményét figyelembe lehessen venni a 2010-2013 közötti időszakban, illetve a 2014-től induló új agrár- és vidékfejlesztési stratégia kialakításába. Az MVH a kérdésekre azon kedvezményezettek válaszait várja, akik 2007. január 1-je óta részesültek az ÚMVP III. vagy IV. tengelyének támogatásaiból.
Forrás: Agromonitor.hu
2010.10.24 | Honlap a VM támogatásával készült
Egyesületünk honlapja a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázata során elnyert támogatásból készült. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. CXXX. törvény 1. számú mellékletének XII. Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének 10/2/8 szám alatti jogcímcsoportban az " Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatására" előírányzat terhére benyújtott pályázat keretein belül.
2010.10.23 | Honlap indulása
Elindult az egyesület honlapja. Szeretettel köszöntünk minden látogatót.